HQ SHADOW UL
Egy hete pihent a HQ Shadow itthon, de ma végre minden jól alakult ahhoz, hogy megreptessem.
Természetesen akkor, amikor hozzájutottam, az elsö dolgom az volt, hogy kicsomagoljam és összerakjam. Ismeritek az érzést, amikor az ember a régóta vágyott sárkányt kézbe veszi, összerakja. Mintha csak gyerekként a karácsonyfa mellett bontogatnám a csomagokat, úgy éreztem magam... És itt a hangsúly a gyerekként szón van.
Tehát kibontottam, az összerakás pik-pak simán ment. A szárnyban lévö csö két részre van osztva úgy, ahogy az Over-nél is. És ahogy az Over-t sem szedem szét soha a szárnyánál, ezt sem fogom. Inkább vállalom, hogy nehezebb tárolni, szállítani, de nem akarom mindig a vitorlafeszítö zsinórt kötögetni. Annyi idö elmenne vele ott bíbelödni a rephelyen plusz még kettö elhagyható alkatrészre kellene figyelnem.
Amikor kiértem a rephelyre kb. dél volt, jó erös szél. Hát ez nem a Shadow-nak való. Elövettem az Over-t és nagyjából két órán át reptettem. Csiszolgattam a flic-flac trükköt és összejött kb másfél fázis a cascade-ból is, ami azt jelenti, hogy egy halfaxel és még egy halfaxel félig... Nade majd a Shadow! Csak csillapodjon a szél. És igen, ahogy reméltem, a szél ereje alább hagyott, de még mindig erös. Elö a w175-öt! Szépen repkedtem vele legalább másfél órát és a végén már lekapcsoltam az mp3 lejátszót is, hogy halljam a hangját. Pontosabban hogy halljam, hogy már nincs hangja a w175-nek, mert az kb. 1,5 Bft-os szelet jelent és az már a Shadow-nak is kiváló.
És végre megjöttek a lágyabb fuvallatok, kb 5 percenkét azonban egy kis idöre megint erös szél, aztán folytatódott a lágy szél. Jó lesz ez, gondoltam, majd akkor, amikor ráerösödik a szél kiviszem valamelyik oldalra, ott gyengébb, majd ott kivárom azt a fél percet. w175 leszáll, most nem csomagolom össze. Izgalom, a szívem dobog rendesen. Gyorsan összerakom a Shadow-ot. A spulniról elöször tekerem le a dynema-t és természetesen nyolcmillió csavarodás van benne. Séta vissza a sárkányhoz, ujjam a két madzag közé, séta a fogantyúkhoz. Legalább három percig pörgetem a madzagokat - de milyen hosszú három perc - mire végre a kezemben a fogantyúk. Húh. Kifújom magam, fenébe, tényleg izgulok. Na, vajon milyen lesz? Felhúzom...
ÚRISTEN...!!!! Hova megy eeeez? Jaaaj...! Jó ég, túlfordúúúúúúlt, visszarántom, megint túlfordult ajjjaaaaaaj...! Fél pillanat alatt ellenörzöm, egészen véletlenül nem cseréltem-e fel a zsinórokat, de nem. Áááá. Hát akkor meg miért repül ez így. Mi ez, valami vicc? Hát ez nagyon rossz vicc. Jön az erösebb szél, jóég, ki kéne vinni valamelyik oladalra. Túlfordul. Kacskaringó, kacsatánc. Ebben az erösebb szélben kis túlzással majdnem összeérnek a szárnyvégek... Ennek a fele se tréfa, le kéne szállni! ...leszálltam, huh!
Hmm, és akkor én most itt mit csináljak. Hát, csak rá kell szánnom magam arra, amit abszolút kerültem eddig minden sárkányomnál: KANTÁR-ÁTÁLLÍTÁS. Itt, most, élesben. Na, jó, akkor nézzük át a kantárt! Hosszabb vizsgálódás után felfedeztem, hogy pont azok a csomók, amiket szerintem át kéne kötni, na azok a csomók kökemények, mert valami pillanatragasztóval vagy mivel át van itatva ott a madzag. (***) A zárójelben egy hosszú, igazi magyaros káromkodás.
Tanácstalanul és kissé elkeseredve guggolok a sárkány mellett. Aztán jön egy ötlet. Most nem részletezem, a lényeg, hogy azt az elökét, amire az eresztözsinórt kell kötni és amiben összefut a három kantár, szóval ezt az elökét saját magán áthurkolom és a hurokba belefogok egy csomót a kantárról, így a felsö kantár rövidebb lesz és a közös bekötési pont is áthelyezödik. (Szerintem ezt most csak én értem, de majd csinálok róla egy fotót és úgy érthetö lesz.) Egy kicsit minden mindegy alapon sétálok a fogantyúkhoz. Felhúzom...
IGEEEEEN...!!!! JEEEEEEEAAAAHHH!!! Nagyon nagy megkönnyebbülés, a sárkány pont úgy repül, ahogy szerettem volna. Ahogy kell. Pedig max. 5 centiröl van szó. Ennyivel került arrébb a közös bekötési pont. Tökéletesen irányítható. Leszállok vele, mert érzem, hogy erösödik a szél, de végülis nem keserü szájízzel kell elcsomagolnom. Semmilyen trükköt nem próbáltam vele az erösödö szél miatt, a képességeiröl késöbb írok, persze csak a saját képességeim határain belül. Vagyis az eddig megtanult trükköket majd megpróbálom a Shadow-val is megcsinálni. Remélem ezzel majd sikerül a cascade is.
Az már most egyértelmü, hogy nagyon kis szélben érdemes csak elövenni és nagyon kell rá vigyáznom, mert elképesztöen könnyü szerkentyü. Amint a széljárás kedvezö lesz, azaz hogy majdnem nem lesz szél és idöm is engedi, folytatom a beszámolót. A kantár módosításáról a fotót hamarosan berakom.
- A hozzászóláshoz belépés szükséges
Shadow hozzászólás
Szia HeroZero!
Először gyomorgörcsben olvastam élménybeszámolód a Shadow-al kapcsolatban. Aztán jött a következő rész és enyhült a feszültség bennem.
Én is használtam a Shadow-t és meg kell hogy mondja, nekem is volt bajom Vele az első időkben. Nem tudom: ez az első kisszeles-nullszeles sárkányod, vagy használsz mást is?
Nekem volt már pár a kezemben, magam is évek óta a kisszelezés híve vagyok. Kicsit másként kell hozzáállni egy ilyen sárkányhoz, mint a normál tipusokhoz. Egészen más a húzása és a fordulása ezeknek a könnyű cuccoknak, az biztos. Ami nekem lejött a Shadow 3/4 éves használata alatt:
-gyári kantárral kicsit túlpörgős a sárkány
-az általad is leirt Fade képessége teljesen igaz (már hogy nehezen jön ki beőle - nekem sikerült kihoznom)
-szeles időben érdemes a súlyt használni, mert a yoyo és az axel-csoportba tartozó trükkök jobban repülhetőek vele
-teljes szélcsendeben a kantárzsinór dölésszögén állitva egy jól repülő sárkányt kapunk
-én az orrára nem raknék súlyt, de a központi (X-összekötő elemnél) részre viszont igen. Én vékony horgász ólom-lemezt tekertem ide és megváltozott a repülése. Túlkormányosabb, de yoyo-zásra jobb lett.
Összeségében nekem tetszett a Shadow, de amit nem szabad elfelejteni ilyen kisszeles sárkányoknál: ezeknél a stabilitás a lényeg. Nem trükkgépek.
No nem okoskodom tovább, remélem, hogy Neked is bejön a további ismerkedés után a Shadow. És érdeklődve várom a fejleményeket!
Üdv: Kapos
Szokni kell
Szia HeroZero! Küldtem
Szia HeroZero!
Küldtem magánban egy kantártervet. Ha megcsinálod, kérlek szólj, hogy jó lett vagy sem. Előre is köszi!
Üdv: Kapos
80 perc örömködés! (Shadow-saga 3.1)
szülinapi köszöntő - Shadow módra?
Szia HeroZero!
Először is így utólag: boldog szülinapot!
Örömmel olvastam, hogy örömet okozott végre a Shadow! A beszámolódban írtad, hogy a gyári kantárzattal repült most jól. Az angol srác kantárzatát ezek szerint nem is raktad fel? Vagy marad a gyári ezek után? :-)
És gratula a trükkökhöz!
Üdv: Kapos
Shadow
Shadow-saga 4.- új kantár
A mai nap tökéletes volt egy kis Sedó-záshoz, nem hagyhattam ki.
Itthon szigetelöszalag (!) segítségével beállítottam azokat a méreteket, amit Kapos küldött, nosza, menjünk csak reptetni!
Ilyenkor minden olyan sok idönek tünik: felöltözni, garázsból kiállni, bepakolni, végre elindulni, mp3 lejátszóért visszaszaladni, na megvan minden, menjünk máááár!
Nagyon kellemes, langyos enyhe szellö, ami kívánt egy kis intenzívebb testmozgást is, ha sokáig a levegöben akartam tartani a sárkányt, de jól is esett a mozgás. A Kapos-féle beállítások teljesen jók voltak, leginkább a szélcsendes percekben lehetett érezni a különbséget: a rángatás során nem akart a hátára feküdni folyton. (A gyári kantár nem kedvez a rángatós levegöben tartásnak, azzal inkább a körözés a megfelelö nullszeles reptetés. Bár a nem nullszeles sárkánnyal való nullszelezés szerintem nem is olyan jó dolog...) Az irányíthatóság nem romlott, a túlkormányzottság teljesen megszünt. Kicsit fura is volt, egy nagyon picit alulkormányzottnak tünt.
Mentek a trükköcskék is, Lazy Suzan-ból szárnyvégre leszállás többször is sikerült, mindannyiszor véletlenül, de akkor is jól nézett ki.
Ebédre hazamentem és gondoltam egyet, a képen látható az eredmény:
Lényegében a Kapos-féle kantárbeállítást kevertem a gyárival és ez lett belöle. Eredetileg a bekarikázott kis hurokra csatlakozott az eresztözsinór, mögötte pedig a szokásos módon egy pontban egyesült a három kantár. No, én erre kötöttem az elökét. Így a turbó-kantárból egy sima hárompontos lett. Semmi mást nem állítottam a kantárakon.
Alig vártam, hogy kipróbáljam. A videókamerát is kivittem, hátha összejön valami, amit érdemes felvenni.
(No, a kamerát a kocsi tetejére raktam, vegyen föl mindent, aztán majd megvágom... Sajnos azonban véletlenül megnyomhattam a felvétel gombot, és onnantól ha felvenni akartam, akkor megállítottam, ha megállítani akartam, akkor felvettem... Az eredmény: a hatvan perces sárkányozós felvételnek hitt anyag helyett nyolc és fél percnyi beállítgatós felvétel látható.)
A kantár jól szerepelt. Lehelletnyi túlkormányzottság mellett teljesen biztos, stabil repülés. Így fogom hagyni a kantárt és punktum, mert végülis valahol meg kell állapodni, már csak nekem kell csiszolgatni a tudásomat, gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni. Ma például teljesen jól ment a bal oldali félaxel is, ami eddig csak ritkán sikerült szépen a Sedó-val. Új trükköt nem tanultam ma sem, de az eddigiek jól mentek. Amire ma rájöttem: yo-yo-s dolgokat ennél a sárkánynál el lehet felejteni. Több fórumon is olvastam, hogy nagyon nehezen lehet vele ilyesmit csinálni, én ma mindent megpróbáltam, de nem sikerült kicsalni semmiféle yo-yo-t belöle, még a farokrész súlyozással sem, hüpp.
Hát ennyi történt, rengeteget teszteltem, rángattam, káromkodtam aztán sétáltam ma. El is fáradtam rendesen, még jóval sötétedés elött hazajöttem. Egy dolgos, tapasztalatot gyarapító napon vagyok túl.
És jó sok (szerintem megérdemelt) sörön...
Beárnyékolódás
Én is beszereztem egy Shadow-t! Még nem volt alkalmam reptetni. Remélem a héten sor kerül rá. Nagyon kíváncsi vagyok, főleg, hogy kicsit ellentmondásosnak tűnik ez a sárkány a leírások alapján. Ezek szerint nagyon jó, csak csiszolgatni kell, mind a sárkányt, mind magunkat.
No majd meglátjuk. A vak is azt mondta. :)
Üdv,
Sala
Hajrá, Sala!
Shadow-saga 4.1 - Egy kis közjáték