HQ SHADOW UL
Egy hete pihent a HQ Shadow itthon, de ma végre minden jól alakult ahhoz, hogy megreptessem.
Természetesen akkor, amikor hozzájutottam, az elsö dolgom az volt, hogy kicsomagoljam és összerakjam. Ismeritek az érzést, amikor az ember a régóta vágyott sárkányt kézbe veszi, összerakja. Mintha csak gyerekként a karácsonyfa mellett bontogatnám a csomagokat, úgy éreztem magam... És itt a hangsúly a gyerekként szón van.
Tehát kibontottam, az összerakás pik-pak simán ment. A szárnyban lévö csö két részre van osztva úgy, ahogy az Over-nél is. És ahogy az Over-t sem szedem szét soha a szárnyánál, ezt sem fogom. Inkább vállalom, hogy nehezebb tárolni, szállítani, de nem akarom mindig a vitorlafeszítö zsinórt kötögetni. Annyi idö elmenne vele ott bíbelödni a rephelyen plusz még kettö elhagyható alkatrészre kellene figyelnem.
Amikor kiértem a rephelyre kb. dél volt, jó erös szél. Hát ez nem a Shadow-nak való. Elövettem az Over-t és nagyjából két órán át reptettem. Csiszolgattam a flic-flac trükköt és összejött kb másfél fázis a cascade-ból is, ami azt jelenti, hogy egy halfaxel és még egy halfaxel félig... Nade majd a Shadow! Csak csillapodjon a szél. És igen, ahogy reméltem, a szél ereje alább hagyott, de még mindig erös. Elö a w175-öt! Szépen repkedtem vele legalább másfél órát és a végén már lekapcsoltam az mp3 lejátszót is, hogy halljam a hangját. Pontosabban hogy halljam, hogy már nincs hangja a w175-nek, mert az kb. 1,5 Bft-os szelet jelent és az már a Shadow-nak is kiváló.
És végre megjöttek a lágyabb fuvallatok, kb 5 percenkét azonban egy kis idöre megint erös szél, aztán folytatódott a lágy szél. Jó lesz ez, gondoltam, majd akkor, amikor ráerösödik a szél kiviszem valamelyik oldalra, ott gyengébb, majd ott kivárom azt a fél percet. w175 leszáll, most nem csomagolom össze. Izgalom, a szívem dobog rendesen. Gyorsan összerakom a Shadow-ot. A spulniról elöször tekerem le a dynema-t és természetesen nyolcmillió csavarodás van benne. Séta vissza a sárkányhoz, ujjam a két madzag közé, séta a fogantyúkhoz. Legalább három percig pörgetem a madzagokat - de milyen hosszú három perc - mire végre a kezemben a fogantyúk. Húh. Kifújom magam, fenébe, tényleg izgulok. Na, vajon milyen lesz? Felhúzom...
ÚRISTEN...!!!! Hova megy eeeez? Jaaaj...! Jó ég, túlfordúúúúúúlt, visszarántom, megint túlfordult ajjjaaaaaaj...! Fél pillanat alatt ellenörzöm, egészen véletlenül nem cseréltem-e fel a zsinórokat, de nem. Áááá. Hát akkor meg miért repül ez így. Mi ez, valami vicc? Hát ez nagyon rossz vicc. Jön az erösebb szél, jóég, ki kéne vinni valamelyik oladalra. Túlfordul. Kacskaringó, kacsatánc. Ebben az erösebb szélben kis túlzással majdnem összeérnek a szárnyvégek... Ennek a fele se tréfa, le kéne szállni! ...leszálltam, huh!
Hmm, és akkor én most itt mit csináljak. Hát, csak rá kell szánnom magam arra, amit abszolút kerültem eddig minden sárkányomnál: KANTÁR-ÁTÁLLÍTÁS. Itt, most, élesben. Na, jó, akkor nézzük át a kantárt! Hosszabb vizsgálódás után felfedeztem, hogy pont azok a csomók, amiket szerintem át kéne kötni, na azok a csomók kökemények, mert valami pillanatragasztóval vagy mivel át van itatva ott a madzag. (***) A zárójelben egy hosszú, igazi magyaros káromkodás.
Tanácstalanul és kissé elkeseredve guggolok a sárkány mellett. Aztán jön egy ötlet. Most nem részletezem, a lényeg, hogy azt az elökét, amire az eresztözsinórt kell kötni és amiben összefut a három kantár, szóval ezt az elökét saját magán áthurkolom és a hurokba belefogok egy csomót a kantárról, így a felsö kantár rövidebb lesz és a közös bekötési pont is áthelyezödik. (Szerintem ezt most csak én értem, de majd csinálok róla egy fotót és úgy érthetö lesz.) Egy kicsit minden mindegy alapon sétálok a fogantyúkhoz. Felhúzom...
IGEEEEEN...!!!! JEEEEEEEAAAAHHH!!! Nagyon nagy megkönnyebbülés, a sárkány pont úgy repül, ahogy szerettem volna. Ahogy kell. Pedig max. 5 centiröl van szó. Ennyivel került arrébb a közös bekötési pont. Tökéletesen irányítható. Leszállok vele, mert érzem, hogy erösödik a szél, de végülis nem keserü szájízzel kell elcsomagolnom. Semmilyen trükköt nem próbáltam vele az erösödö szél miatt, a képességeiröl késöbb írok, persze csak a saját képességeim határain belül. Vagyis az eddig megtanult trükköket majd megpróbálom a Shadow-val is megcsinálni. Remélem ezzel majd sikerül a cascade is.
Az már most egyértelmü, hogy nagyon kis szélben érdemes csak elövenni és nagyon kell rá vigyáznom, mert elképesztöen könnyü szerkentyü. Amint a széljárás kedvezö lesz, azaz hogy majdnem nem lesz szél és idöm is engedi, folytatom a beszámolót. A kantár módosításáról a fotót hamarosan berakom.
- A hozzászóláshoz belépés szükséges
Shadow-kantár
Sziasztok!
Köszi HeroZero! OK! Azt hiszem, fogtam a képek alapján! Csak még annyit kérdeznék akkor, hogy az A, B, C zsinóroknak a hossza akkor az, amit korábban leírtál? (A=45, B=57, C=55)
Sala! Élmény volt olvasni a Te röptetésedet is!
Izoli / zyzz
Sedó még mindig
A súly súlya
Meg tudná valaki mondani nekem, hogy a Shadowhoz való súly pontosan hány gramm?
súlyos kérdés
Szia, Sala!
Egészen pontosan 14g. (Legalábbis a digitális konyhai gramm-mérleg határozott állítása szerint.)
zyzz / Izoli
Shadow
Köszi, HeroZero!
Már alig várom a hétvégét! Sajna, nekem csak akkor van lehetőségem egy kis eregetésre, de a ma estét legalább kötözgetéssel töltöm.
Izoli / zyzz
Kantár átkötés
Sziasztok!
Őszintén megmondom, hogy teljesen összezavarodtam tegnap este mikor kibontottam a sárkányt. A csomagban található specifikációs leírásban szereplő rajz / méretek a kantárról, teljesen megegyezik a KiteJan oldalon találhatóval. Ebből arra következtethetnénk hogy a sárkány kantárzata is megegyezik a javasolt, jól működő beállításokkal. De nem. Centiméterekkel eltér tőle.
Sajnos még nem volt alkalmam kipróbálni, de ha már ilyen sokan mondják, akkor biztos át kell kötni a jó eredmény érdekében. Mellesleg tényleg le vannak pillanatragasztózva a csomók az eredeti kantárzaton.
Üdv,
Sala
shadow infó
Szia HeroZero!
Én biztos érdeklődve olvasom a továbbiakban is az írásod, mert van tartalma és élvezetes olvasni. Igazad van, a Turtle volt az, amit helyeselni akartam, bár a Fade is fekszik neki. HalfAxelből kicsit nehezebben megy bele szerintem.
Kantártervel sajnos nem rendelkezem.
Ha érdekel más nullszeles cucc, nekem van pár. Ha kint összefutunk és olyan az idő, szivesen odaadom egy körre Neked. :-)
Hol szoktál ereszteni?
Ha tudsz fogadni nagy méretű fájlt és érdekel, privátban küldök saját Shadow-os felvételeket (4MB körül).
Üdv: Kapos
Köszi, Kapos!
KÍSÉRLETEZÖS NAP (Shadow-saga 2.)
Természetesen tovább motoszkált a fejemben a gondolat, hogy a fene egye meg: be kell löni azt a fránya kantárt véglegesen egy tuti beállításra! Már kora reggel alig bírtam magammal, a félhetes kávém mellöl az ablakon át kémleltem a diófánk ágait, hogy mennyire mozognak. Fújdogált a szél szépen, találgattam, ez sok vagy kevés a Shadow-nak? Aztán a dolgok úgy alakultak, hogy csak 11 óra után tudtam elindulni, akkorra meg már elég erös szél fújt. Mindemellett be kellett mennem Veszprémbe. Na, gondoltam, akkor nem megyek már haza, hanem a veszprémi Gulya-dombon reptetek egyet.
Igaz, legutóbb megfogadtam, hogy soha többet nem megyek a Gulya-dombra. Akárhányszor is próbáltam ott reptetni, soha nem volt elég szél, vagy túl sok volt, vagy a sok kutya miatt kellet abbahagyni a reptetést. A hely egyébként egy szép nagy rét, majdnem kör alakú és teljesen körbe van véve magas fákkal. Na, gondoltam, ezek a nagy fák fogják nekem leleassítani a szelet úgy, hogy az pont jó legyen a Shadow-nak, hehe!
Össze is szereltem a sárkányt, a szél pedig elállt. Ismeritek azt a fajta csendet, amikor szinte bántja az ember fülét a nagy némaság, a falevelek mozdulatlanok, a levegöt nagyon sürünek és nyomasztónak érezni és valahonnan nagyon messziröl mély hangon, éppen csak hallhatóan egy repülögép zúgása rémlik. A totális szélcsend. Az idegbaj.
Dehát ember! Ez itten egy SEDÓÓÓÓ!!! Nullakettes szél kell neki! Húzzuk csak fel oszt menjünk tempósan hátrafelé! Rángatás, gyia-gyia, megy ez, csak meg kell szokni. Nane, ezt nem akarom megszokni, ahogy alábbhagyok a rángatással a sárkány máris zuhan. Én ehhez már öreg vagyok.
Aztán érkezik egy kis fuvallat és majdnem kitépi a kezemböl a sarit. Aztán eláll a szél, a sari zuhan lefelé tempósam de úgy, hogy az orra felfelé áll. Sima leszállás. Aztán jön a nagyobb szél végre és jó sokáig fúj. A fák miatt viszont nagyon puffos és ezzel a könnyü sárkánnyal ezt nagyon is meg lehet érezni, rángat folyamatosan. De mindegy, legalább van szél.
Akkor próbáljunk egy halfaxelt! Ej, no, mi van? A hátára fekszik és lebeg. Turtle-pozíció, de én egy halfaxelt szerettem volna dobni. Vegyük ki a turtle-böl. Elvileg csak meg kellene állnom vagy meghúzni a két zsinórt finoman és kész. Nem megy, leszállunk. Fölrántom, újra halfaxel próba, sikerül, szép kövér, meglepöen lassú, szabályos forduló, ollé! Ez megvan. De nézzük csak meg az a turtle-t. Simán teszem a hátára, egyik zsinórt meghúzom a másikat eresztem, egy fordulat a hátán, Lazy Suzan majdnem kész, már csak fel kell állítani: NEM TUDOM! Akármit csinálok, turtle-pozícióban marad és így evickél a földig. Szépen, lassan a hátán ringatózva leszáll. Még jópárszor próbálkozok, de sikertelenül. Ha egyszer a hátára fordul, ember nem fordítja vissza. A maximum, amit sikerül elérnem, hogy a zsinór végre megfeszül tempós hátrasétálással, egy rántás és ahelyett, hogy újra simán repülne, ahelyett nagy sebességgel közeít függölegesen a föld felé, orral felfele. Érdekes jelenség, mindamellett elkeserít.
Nézzük csak a kantárokat. Igen, ez itt oda, az ide, ezt visszahajtom, itt áttekerem a csatlakozón, igen, ez itt vissza, ott áthúzom, akkor itt nem lesz feszes soha, ez rövid, ott hosszabb, összekötöm, igeeen, jóóóó...... ésatöbbi, ésatöbbi. A lényeg, hogy legalább két órát bíbelödtem a kantárral és arra jutottam, hogy úgy lesz a legjobb, ahogy tegnap megkötöttem öt perc alatt. Valamint hogy nyakamba kell vennem a fórumokat és egy tuti kantárbeállítást kell találnom.
A késöbbiekben a szél újra erösödött, megreptettem a w175-öt és az Over-t is, mindkettövel sokat küzdöttem a puffos és gyenge szél miatt és újra megfogadtam, hogy ide többet nem, akkor sem.
Hazafele menet viszont nem bírtam magammal és megálltam az én jól berepült szokásos helyemen. Pár perccel múlt csak négy óra, nagyon lágy, nagyon egyenletes, stabil szellö volt (szélnek nem nevezném): ezt nem lehet kihagyni, noha tudom, hogy 40-50 perc múlva sötétedik. De akkor is, lehet, hogy ez lesz az a reptetés, amikor eldöl, hogy jól döntöttem-e, hogy kiadtam 20+3ezer (a zsinór volt 3ezer) forintot erre a sárkányra.
Hihetetlen, mennyi múlik a jó szélen. Nincs puff: nincs rángatás, nincs hirtelen gyorsulás. A külsö stand-off csatlakozókat kivettem, gyakorlatilag akkor is reptettem, amikor már csak sejteni lehettet, hogy itt fúj valami kis szellöcske. Összejött egyébként a sima axel is.
És megértettem az egésznek a lényegét: LASSAN REPÜLNI. Mindent lassan kivitelezni. Mintha egy lassított felvételt néznék.
Szoknom kell a Shadow lelki világát, az biztos. Amikor ezt a sárkányt reptetem akkor szemléletet (és tempót) kell váltanom. És mindenekelött rá kell jönnöm, hogy hogy a frászba kell kivenni turtle-böl!!!
folyt. köv.
Kezdünk összebarátkozni... (Shadow-saga 3.)
Ma csak és kizárólag a Shadow-t reptettem, tök jó idö volt hozzá, egész nap enyhe szél, ritkán nagyobb lökésekkel, de semmi komoly. 11-kor értem ki. Na, gondoltam, ma itt addig maradok, amíg bírom. Bírtam és a sárkány is bírta, aztán egyszer csak besötétedett! Farkas-éhesen és szomjasan indultam haza, egy igen jó kis (nagy) reptetés után.
Na, mi is történ ma: visszaállítorram a gyári kantár-beállításokat, és a vitorla-feszítö zsinórt lazábbra állítottam (GWTW fórumban ajánlották) és így reptettem, egész kellemes irányíthatóságot értem el. Azért állítottam vissza a kantárt, mert ez gyárilag turbó-kantár, de ahogyan én átkötöttem úgy sima háromágú normál kantár lett belöle, és ugyebár nagyobb szélben jobb a turbó. Meg egyébként sem hagyott nyugodni a gondolat: biztos nem véletlenül olyan a gyári beállítás, amilyen. Igen, ugye ez egy kisszeles sárkány lassú repülési móddal, tehát valamennyire indokolt a gyárilag beállított kantározással a túlkormányzottság. Elsöre persze iszonyatos para volt, hogy te jó ég, ez a sárkány nagyon nehezen irányítható, de most így lazább vitorlával nem is annyira vészes és elég hamar meg is szoktam. Kantár okés, nézzünk trükköt.
Bizony, ezzel a sárkánnyal egy halfaxel is egészen más. Számomra nagyon furcsa és nehezen tolerálom, hogy a sárkány imádja a turtle-pozíciót. Halfaxelnél is simán képes beleesni. Így aztán ennél a sárkánynál újra kellett tanulnom ezt a trükköt is. A legfontosabb, hogy egy nagyon rövid idejü, de határozott rántással lehet elérni leginkább a halfaxelt. Inkább csak egy pöttyintés az egész, de az határozott. (Furcsa módon jobb oldalon sokkal jobban megy a halfaxel). És nem szabad elmélázni a lassan kivitelezett trükk alatt, hamar feszesre kell húzni mindkét zsinórt mihelyt a fél fordulót már majdnem megcsinálta a sárkány.
És itt a lényeg! A feszes zsinór! A sárkány ugyanis hajlamos a kisebb szélben elveszteni az eszméletét (nem tudom jobban kifejezni) Nagyon sok feszességet veszít a zsinór, mivel a sárkány turtle pozícióban felénk repül és nagyon gyorsan kell hátrálni ahhoz, hogy visszanyerjük a tenziót. Csinálja ezt akkor is, ha csak éppen lendületet veszít és orral felfelé süllyed.
Éppen ezért a LazySuzan trükköt úgy kell megcsinálni, hogy a lehetö leghamarabb kell indítani a forgást és amint kész a fordulat már húzni is vissza mindkét zsinórt. Ilyen sietös tempóban sikerült oda-vissza is és aztán a felhúzás!
Az 540 nevü trükk is összejött jópárszor, laposan és nagyon lassan csinálja, de csinálja.
Sima axel és dupla is sikerült, a dupla csak véletlenül.
A flic-flac nekem ezzel a sárkánnyal még kemény dió pont a kis súlya miatt (az Over-rel már megyeget). Ugyebár itt ebben a trükkben két külömbözö erösségü és nagyon pontos rántásra van szükség. Talán ha két-három fázis összejött, több nem. Mindig akkor rontom el, amikor a fade-böl kellene a hasra rántani. Ilyenkor persze megmarad a feszesség a zsinóron és egyböl zuhanásba fordul a sárkány. Szeretném ezt a trükköt megtanulni és benne is van a sárkányban szépen, csak még bennem nincs meg.
Yoyo-s trükköt nem próbáltam kifejezetten, egy Lewis összejött félig, a kitekerés nem sikerült. A yoyo stoppert nem tettem még fel és mivel a felsö gumi csatlakozók el vannak fedve így nem is lehet semmi yoyo-t csinálni szerintem. A yoyo stoppereket én meg fogom egy kicsit faragni, mert szerintem nagyon szorosan illeszkednek és a többszöri le és felhelyezésnél szerintem könnyen kikezdhetik a szárny-él anyagát. Ezek olyan stopperek, amiket csak rá kell pattintani a szárnyra és bármikor levehetök. Jó ötlet, de szerintem nagyon szorosak.
És akkor még a végén egy 'súlyos' téma. A sárkányhoz jár egy súly, ez egy acél pálcika amit a gerinc végébe kell tolni. Ez kb 4-5 gramm lehet, én nem nagyon érzek külümbséget ha beteszem vagy anélkül reptetek. Nade az M17-es csavaranyát már megérezni ezzel a súllyal együtt!!! Az eredmény: még stabilabb turtle-pozíció! Hogy a fene enné meg! Úgy áll a levegöben a hátán repülve, mintha odaszegezték volna. És nem bírom kimozdítani. Következtetésem: az orr részt kellene megpakolni súllyal. Na, ez lesz a következö reptetés kísérleti része.
folyt. tuti, hogy köv.