Szilasligeti Sárkány Nap

Ma Szilasligeten sárkányoztunk, a Sárkány Napon.
Mikiék kezdték sárkányépítéssel. Én mire kiértem már repült egy-két remek darab.
Ezek a "tuti repülnek" kategóriából való szerkenytyűk. Gyerekeknek ez az igazi. Ezekkel lehet futni, szaladni és repülnek!
Az élmény garantált!
Körülnézve látható volt, hogy ez nekünk nem igazán jó terep, nekünk itt nem lessz garantált a "felhőtlen" szórakózás: itt melózni kell!
Fák, dombok, völgy, lukak, buckák: igazi akadálypálya. A szél meg igazán vicces kedvében volt: hol fúút, hol nem fúút, mint a mesében.
Elkeseredésnek még csak jelét sem adtuk, egy gyors ebéd, majd kávé után elkezdtük felderíteni, berepülni a terepet. A lelkünket
kigyalogoltuk, estünk, keltünk de bíz a szelet csak néha találtuk. De a lelkesedés töretlen maradt és küzdöttünk (és egyre csak
a szélre vártunk).
Hogy az idő ne múljon hasztalan különböző edzéstervek alapján több okos dolgot is csináltunk:
---"Debrés" sárkánysétáltatás (pedig nekünk van sárkánytatyónk, meg toktartónk is!)
---Zászlóra célbaszállás (ebben Stubi verhetetlennek bízonyult, de legalább volt egy kis szél is!)
---bogózás (ha már eltalálta a zászlót, akkor abba bele is bonyolódott: ebben is Stubi jeleskedett)
---kötelékben felszállás (itt már mindenki aktívan részt vett. és ha még fújt is volna ...)
Ezekről az akciókról képek láthatók a Galériában!
Majdnem kihagytam az egyik feledhetetlen attrakciót, amit Feri követett el: felszállás a nádasból!
Rángatás, bucskázás, kaszálás: de csak kiráncigálta! A technikáját még finomítani kell , de a téli nádaratásnál jól hasznosítható,
termelékeny megoldást látok benne!
Aztán egyszercsak a völgyből felbukkantak a gyerekek! Az szüleik kiséretében. Vége lett a Süsünek és innen mi, süsük voltunk
a MŰSOR. (naná, hogy szél nélkül!)
Próbáltuk menteni a menthetőt: először is a cuccainkat, a földön heverő sárkányokat (szerencse, hogy csak pár darab volt elől).
(csak egy bontott cigisdobozt taposott el atömeg, de később ezt is el tudtuk pöfékelni komótosan a fűben ülve)
A fijjúk trükköztek becsülettel, hátrafelé araszolva ( szél hiánya és a tömeg elöl menekülvén).
Én részemről a jó öreg, megbízható Babytanával kápráztattam. (ezt a beképzeltséget!) A pici-kicsi nullszelessel riogattam a szülőket, miközben a gyerekek feje fölött játszottam. A gyerekeknek tetszett a dolog, én meg izzadtam. Főleg akkor amikor elkezdték kergetni! Időnként rendesen ránk ijesztettek.
Miki a nagy sárkányait próbálta meg felhúzni. Ezt a piszok mázlit! Neki volt szele! Kb öt másodpercig! De kétszer, sőt háromszor is!
(Az EU rokakut a gyermekek ismerősként üdvözölték: "tiszta Amerika!")
Mikor már azt hittük végünk, a tömeg elindult a táncházba. Megmenekültünk. Kifújhattuk magunkat és elszívtuk a fent említett cigi maradványait.
Jó mulatság, férfimunka volt!
Jövőre is megyünk! (ha hívnak!)